VEN 2011, szerda este

Újra beköszöntött az este. Bár, ha az ébredéstől számítjuk a napot, akkor sokaknak ez inkább a reggelt jelentette. De az, aki a VEN híradóra sikeresen odaért, a maradék álmosságot is elfelejthette. Néha egy-egy könnycseppet is elmorzsolhattak, de ez mind a nevetésnek köszönhető. Miután a híradón mindenki jól kiszórakozta magát, a D!RH is készült egy kis filmmel, ahol újra a nevetésé volt a fő szerep. Persze voltak olyanok is, akiket nem a filmek, hanem inkább az előttük álló leányzó feneke érdekelt inkább, és hogy örökre megmaradjon az emlékezetükben, gyorsan meg is örökítették egy telefon segítségével. Az este fő szereplői mégis a Termelő SzöVENkezet és a HeaVEN tagjai voltak, akik végre megmutathatták, kik is ők, és mit is csinálnak.

A Termelő SzöVENkezet csapata egy tárgyalást elevenített meg, amiben a fő vádlott Don Vinyó, a csapat Keresztkapája volt, akinek különféle „mondvacsinált” bűnöket a varrtak a nyakába. Persze ezt a vádlott nem hagyta szó nélkül, és a csapat filmjével meg is próbálta bebizonyítani, hogy ő valójában teljesen ártatlan a felsorolt rágalmakban, ő egy bál szervezésével foglalatoskodott csak, amit akadályok sora nehezített, de végül sikerült is megvalósítani. A végső döntést a tárgyalás elején felesketett vagy megesküdött? 🙂 zsűri hozta meg, mely szerint Don Vinyó tökéletesen ártatlan. Már csak a sokszor emlegetett kérdésre kellene megtudni tőle a választ, hogy szerinte vajon kinek SZÁNT az ég?

Miután jól kiszövetkeztük magunkat, a HeaVEN csapat lépett a színpadra. Persze nem ment az olyan könnyen, mert a D!RH tagjai az „Oh happy day” kezdetű nótával próbálták a hangulatot fokozni, ami sikerült is, de néha már csak azért tapsolt a közönség, hogy elnyomja a fiúk tökéletesnek nem mondható énekhangját. Miután Isten a nagy sötétségből világosságot csinált, fontosnak tartotta, hogy még néhány dolog jelen legyen az ő tökéletes világában. Elsőként megalkotta a sört, majd a bort, a pálinkát, és végül, de nem utolsó sorban a mulatságot. Majd miután ez mind elkészült, Jézus és még néhány angyal „beugrottak” a VEN-re, csakhogy túl nagyot estek, és a pokolban kötöttek ki. Az ördögfiúkat is szárnyaik alá véve elkezdődött a mulatság. Az angyali-ördögi tánc olyan jóra sikerült, hogy nem igazán tudtam eldönteni, hogy most az angyalok jó vagy rosszkislányok? 🙂 A produkció végén megnézhettük a csapat által készített filmet, illetve fájó szívvel nézhettük végig, ahogy a zsűri és a filmben segédkező emberkék ajándékkal gazdagodtak Jézus jóvoltából, pedig, mint ahogy ő is mondta nincs is karácsony.

A főműsorok után a táncé volt a fő szerep, melyhez a zenét a csapatkocsmák mellett a Pannon Universitas Band szolgáltatta. A hajnalig tartó mulatozást szerencsére az eső sem szakította meg, és aki jól bírta, az bizony megint világosban ment haza.